Szerintem sokunk használt már kókuszolajat, de ha nem is használt, az biztos, hogy hallhattunk már róla. Ha máshonnan nem, a 2018 nyarán a kókuszolajjal kapcsolatos médiahírek miatt.

Egy havardi professzor Karin Michels előadásában hangzott el, hogy ez az olaj méreg, és senkinek nem ajánlja a fogyasztását. Ez a kijelentés elég hangzatos volt ahhoz, hogy a sajtó jól felkapja, és egyik legfőbb témaként megkerülje a világot.

De miért is mondta ez a professzor?

Azért, mert a kókuszzsír leginkább (80-90%) telített zsírsavakat tartalmaz, amit az 1960-as évek óta a szívbetegségek egyik legfőbb okozójaként tartanak számon.

Pontosabban tartottak számon, mert ezzel kapcsolatban már számos cáfolat született, erről nagyon sokat lehet olvasni Szendi Gábor írásaiból¹, én nem is nagyon térnék ki erre.

Nagyon sok cikk jelent meg a kókuszzsírral kapcsolatban, személyes kedvencem, amikor az egyik írás arra hívja fel figyelmemet, hogy a kókuszzsírban található laurinsav (ami nagy százalékban van jelen az olajban) bizonyítottan emeli az LDL- tehát a „rossz” koleszterin szintjét, és ezzel be is fejezte.

Ha az átlag olvasó csak ezt az egy cikket olvassa, akkor tényleg azt gondolhatja, hogy ez valami szörnyen rossz dolog lehet.

Egy dolog viszont kimaradt: a laurinsav nem csak az LDL-t emeli, hanem a HDL-t „jó” koleszterint, ráadásul erőteljesebben mint az előbbit².

Ja és igen, tudod miben van még laurinsav ilyen nagy koncentrációban? Az anyatejben!

Akkor nézzük meg, mi az ami a kókuszolaj mellett szól

Az egyik pont a laurinsav. Arról az előbb írtam, hogy milyen hatással van a koleszterinre (igen, emeli az LDL-t, de még inkább emeli a HDL-t, ami az előbbit szállítja el). Ráadásul a szervezetünk a laurin zsírsavból állít elő egy olyan anyagot (monolaurint), ami segít leküzdeni a baktériumok és vírusok okozta fertőzéseket, más szóval ez az anyag erősíti az immunrendszert. Sőt egy kutatás szerint a candida ellen is fel lehet használni³.

Miután közepesen hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmaz, ezek közvetlenül szívódnak fel a bélnyálkahártya sejtjein. Emiatt egyrészt gyorsabban jut az ember energiához, másrészt kímélheti az epét és hasnyálmirígyet, hiszen a felszívódásához nem kell epesav vagy lipáz (emésztőenzim). Jótékony hatással lehet a pajzsmirígy működésére, ezzel segíti az emésztést, fokozza az inzulinkiválasztást.

Viszont ha valaki csakis diétára akarná ezt használni, jobban jár, ha tiszta MCT (Medium Chained Triglycerides ) olajat használ.

És persze itt van a füstpont kérdése is. Ez az a hőmérséklet, amin elkezd égni (füstölni) egy olaj, ez az a pont amikor elkezd felbomlani, és mérgezővé válni.

Bizonyos olajoknál például lenmagolajnál ez nagyon alacsony 107 °C, Olívaolajnál kicsit magasabb: 121-148 °C, Napraforgó olajnál 149 °C, Mandulaolajnál 221 °C, a kókuszzsír esetében pedig 232 °C. Az Avokádóolaj bírja a legjobban, 271 °C-al⁴.

Tehát a kókuszzsír igen csak jól bírja a sütést, főzést, és sokkal később válik mérgezőbbé mint a napraforgó vagy az olívaolaj, és az ára is megfizethető.

A kókuszzsírt lehet még külsőleg is használni, általános hidratáló, sebgyógyító, sejtregeneráló, gyulladáscsökkentő hatása miatt. Minimális napvédő hatása is van, de mivel ez maximum 4 faktor, én nem ezt használnám a nyári napozáshoz. Viszont a pikkelysömőr és az ekcéma kezelésére is alkalmas lehet.

Különféle kivonási eljárásokkal különböző minőségű kókuszolajokat kaphatunk:

Hidegen sajtolt szűz kókuszolaj: friss kókuszból sajtolják ki a levét, és az ebben lévő víz nagyon lassú kiszűrésével jutunk a kókuszolaj. Ez tartalmazza a legtöbb hatóanyagot, és ennek az elkészítése a legköltségesebb.

Szűz kókuszolaj: hasonló az előzőhöz, viszont itt a vizet hevítéssel távolítjuk el. Ez ugyan csökkenti a költségeket, de a hatóanyag tartalmat is.

Finomított kókuszolajok: szárított kókusz belsejéből kerülnek kivonásra, az ebből nyert anyagot fehérítik, íztelenítik és szagtalanítják. Ez kevesebb hatóanyagot tartalmaz mint a szűz kókuszolaj, viszont sütésre és főzésre kiválóan alkalmas, és az ára is sokkal kedvezőbb.

A hidrogénezett kókuszolaj: a finomított kókuszolaj egy fajtája, külön eljárással még javítják a szerkezetét és eltarthatóságát. Még kevesebb hatóanyagot tartalmaz, és még olcsóbb lesz, de ezt már nem igazán ajánlom senkinek.

Ebből is látható, hogy a kókuszzsír nem igazán a méreg kategóriába tartozik, sőt külsőleg és belsőleg egyaránt remekül felhasználható. Viszont érdemes odafigyelni, hogy milyen eljárással készült formában szerezzük be, és melyiket mire használjuk.

Ha valaki viszont azt tervezi, hogy a kókuszolajból szeretné pótolni az omega-3 és omega-6 zsírsavakat, van egy rossz hírem: egyáltalán nem tartalmaz ilyeneket. Mondjuk ez annyiban előny, hogy így nem borítja fel az omega 3-6 egyensúlyt. Ebben az esetben inkább halból vagy krillből készült olajakat javasolnék.

És persze az örök igazság a kókuszzsírra is áll: jóból is megárt a sok, tehát próbáljunk meg figyelni a változatos táplálékbevitelre.

Források:
1: tenyek-tevhitek.hu/telitett_zsirok_na_ne_mar_megint.htm
2: www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28442474
3: www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15329324
4: www.selectfood.hu/2013/01/jo-tudni-az-olajok-heviteserol.htm