Friss híreink

Hírek, információk vitaminokról és az egészséges életmódról

Egészség mindenkinek jár!

Ingyenes kiszállítás:

30.000 Forintnál
Ft
30.000 Ft
08.18

A tíz legveszélyesebb adalékanyag: érdemes jobban megnézni mit eszek?

  • Szerző: Nagy Péter
  • 3 hónapja
  • 0 hozzászólás

Adalékanyagok: javítják az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságait, növelik az eltarthatóságukat, de vajon nem veszélyesek az egészségünkre?

Napjainkban könnyű dolgunk van, ha a táplálkozásról van szó: élelmiszerek sokasága között válogathatunk, ha az éhségünket szeretnénk csillapítani. Nem kell vadászni, halászni, gyűjtögetni, nem kell még a kerti munka fáradságával sem szembesítenünk magukat, hiszen csak annyi a dolgunk, hogy a boltok roskadásig rakott polcairól leemeljük a nekünk tetsző alapanyagokat-, félkész-, és kész élelmiszereket.

A választék bősége megrészegít: a színes- ízes kavalkád szinte kelleti  magát – csak a fantáziánk-, a pénztárcánk, és a tudatosságunk szab határt. Igen. A tudatosságunk. Mert, ha tudatos fogyasztók vagyunk, akkor megnézzük és megválogatjuk, hogy mi kerül az asztalunkra.

saláta

Nem lenne mindegy, hogy nap, mint nap mit eszünk meg — fotó: pixabay.com

E- rengeteg reggelire, ebédre, vacsorára

A krónikus időhiányra “instant” megoldások kellenek: könnyen, gyorsan, azonnal akarunk élelemhez jutni, amely elvárásnak a gyártók örömmel igyekeznek megfelelni. Rohanó világunkban a félkész-, és készételek sokaknak jelentenek mentőövet, emiatt aztán nem is mindig jutunk el addig, hogy az élelmiszerek címkéjén szereplő –  lassacskán egy  elbeszélés terjedelmét elérő –  E- számok listáját áttanulmányozzuk. Nem tesszük ezt annak ellenére sem, hogy a veszélyességük a szakemberek és a laikusok között egyaránt véleménymegosztó és nincs olyan év, hogy ne tiltanának be néhányat közülük.

 

Miben van adalékanyag?

Talán azt egyszerűbb lenne felsorolni, hogy miben nincs. Hidd el: neked sem telik el úgy nap, hogy  ne találkoznál valamelyikükkel  „gyomor ügyileg”. Már kora reggel velük kezded a napodat, hiszen ott vannak a müzliben, a joghurtban, a dzsemekben, a kenyérben és pékárukban, az azokra rákent margarinokban, a feltétként használt szalámikban, felvágottakban, sajtokban.

A választás persze mindig a tied: elsősorban az elveiden és az anyagi lehetőségeiden múlik. Érdemes tudnod, hogy általában minél olcsóbb egy termék, annál nagyobb a valószínűsége, hogy mesterien összeállított mesterséges összetevőkből áll.

És ez miért baj?  – kérdezed talán, hiszen a hatóságilag engedélyezett – veszélytelen adalékanyagokat alkalmazza minden gyártó a megengedett határértékek szigorú betartásával. Igen. Ez valóban így van. Nem is lehet másképp, mert ellenkező esetben nagyon komolyan büntetne a hatóság.

De  ez nem jelenti azt, hogy ezen élelmiszerek rendszeres nagy mennyiségű fogyasztása nem hordozhat magában egészségügyi kockázatot, arról nem is beszélve, hogy az adalékanyagok együttes, és más élelmiszer-összetevők jelenlétében gyakorolt hatását a szervezetedre igen nehéz lenne megbecsülni. Emiatt javasolt a túl sok E-számot tartalmazó termékek kerülése.

felvágottak

A túl sok adalékanyagot tartalmazó élelmiszerek rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása hordozhat magában egészségügyi kockázatot — fotó: pixabay.com

 

Miért szükségesek az adalékanyagok?

Az ipari méretű élelmiszergyártás hozadéka az adalékanyagok felhasználásának a növekedése. A termékeket nagy mennyiségben, jó minőségben, minél eltarthatóbb formában, és minél olcsóbban kell előállítani, ami csak úgy lehetséges, ha a gyártó beveti az adalékanyagok óriási tárházát. Az adalékanyagok ugyanis jelentős mértékben javítják az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságait,  megőrzik a tápértéküket, növelik az eltarthatóságukat, megkönnyítik a feldolgozásukat.

Rendelet írja elő az élelmiszer-adalékanyagok felhasználásának szabályait, eszerint egy adalékanyag csak akkor, és olyan mennyiségben adható az élelmiszerhez, amely nem jelent kockázatot a fogyasztó egészségére, nem vezeti félre, más módon nem helyettesíthető, a használata technológiailag indokolt, illetve az alkalmazása előnyökkel jár.

Nem használhatnak adalékanyagokat a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben, (kivételt ez alól az képez, ha a rendelet erről kifejezetten rendelkezik). A felhasznált adalékanyagok között egyaránt megtalálhatóak azok, amelyek teljesen ártalmatlanok,  de léteznek olyanok is amelyek aggályokat vetnek fel és nem árt velük óvatosnak lenni.

cukorkák

Az édesipari termékek nagyon sok színezéket tartalmaznak — fotó: pixabay.com

Mit tehetsz annak érdekében, hogy elkerüld a veszélyesnek tartott adalékanyagokat?

A legfontosabb: figyeld a címkét! Az adalékanyagok felhasználása ellenőrzött rendszerben zajlik, folyamatosan újraértékelik a hatásukat, és  felülvizsgálják a használhatóságukat.  Az adalékanyag felhasználását az összetevők között pontosan fel kell tüntetni az élelmiszerek csomagolásán.  Különösen fontos a jelölés azon fogyasztói csoportok számára, akik valamilyen túlérzékenységgel rendelkeznek (mogyoróallergia, laktózérzékenység, tejcukor-érzékenység, stb), vagy az adott adalékanyagra allergiásak, hiszen nekik ezeket kerülniük kell.

 

Melyik szám, mit jelent?

Az adalékanyagokat csoportosítják:

  • E 100-tól kezdődő számok jelölik a színezékeket – segítségükkel a termékek tetszetőssé és étvágygerjesztővé tehetők. Elsősorban az édességekhez, üdítőitalokhoz, szörpökhöz és égetett szeszesitalokhoz alkalmazzák. A színezékek lehetnek természetesek (ezeket élelmiszer nyersanyagokból kivonással állítják elő), természetes eredetűek (ezeket élelmiszer nyersanyagokból állítják elő) vagy mesterségesek (szintetikus úton előállítottak, ezek a természetes anyagoktól eltérő kémiai szerkezettel rendelkeznek)
  • E 200-tól a tartósítószerek – ezek olyan kémiai anyagok, amelyek az élelmiszerekben jelenlévő mikroorganizmusok szaporodását lassítják vagy megakadályozzák, növelve ezzel az élelmiszer eltarthatóságát. Tartósítószert sokféle élelmiszerhez használnak: húskészítményekhez, haltermékekhez, üdítőitalokhoz, tartós kenyerekhez és pékárukhoz, salátaöntetekhez, mustárokhoz, margarinokhoz, stb.
  • E 300-tól az antioxidánsok – gátolják az élelmiszerekben végbemenő nem kívánatos oxidációs folyamatokat, például a zsírok avasodását, vagy késleltetik a felszeletelt zöldségek és gyümölcsök enzimes barnulását
  • E 400-tól az emulgeálószereket, habképzőket, stabilizátorokat, zselésítőket, sűrítő- és szilárdító anyagokat: ezek az élelmiszerek megfelelő állományát kialakító adalékanyagok, többségük főleg növények szerkezeti anyagaiból készülnek. Toxikológiai szempontból ártalmatlanok, nem veszélyeztetik az egészséget, allergiás tüneteket ritkán okoznak.
  • E 500-tól főként a különböző funkcióval rendelkező szervetlen sók
  • E 600-tól az ízfokozók és ízmódosítók: már kis mennyiségben is az élelmiszerekhez hozzáadva  felerősítik vagy módosítják azok ízét, növelik az élvezeti értékét. Fűszerekben, levesekben, szószokban, félkész- és készételekben használják előszeretettel.
  • E 900-tól az édesítőszerek
  • E 1000-től módosított keményítők

dzsem adalékanyag

Vannak teljesen ártalmatlan adalékanyagok, de léteznek olyanok is, amelyek fogyasztásával érdemes óvatosnak lenni — fotó: pixabay.com

A 10 legaggályosabb adalékanyag

  1. E150c – Színezésre használt karamell: különböző cukrok felhevítésével, esetleg ammóniummal történő kezeléssel állítják elő. Húskészítményekben, mártásokban, sörökben, szószokban, üdítőitalokban fordul elő. Elfogadható napi beviteli mennyiség: 150 mg/kg. A megbízhatósága vitatott, több kutatás is rámutatott, hogy rákkeltő hatása van, patkánykísérletekben pedig bizonyították, hogy képes megváltoztatni a vérképet. A gyártás során melléktermékként esetlegesen keletkező imidazol származék túl nagy mennyiségben  káros lehet az immunrendszerre.
  2. E102 – Tartrazin/E120- Kárminsav, kármin/ E104 -Kinolinsárga/ E124 – Kosnilvörös/ E129- Alluravörös AC: ezek a színezékek a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhatnak,  felnőtteknél allergiát – túlérzékenységi reakciót válthatnak ki. Édesipari termékek, ételízesítők, szószok, üdítőitalok gyártásánál alkalmazzák őket. (Érdekesség, hogy a kárminokat és a kárminsavat a kosnilból állítják elő – ami a bíbortetű  nőnemű példányainak szárított testéből áll. Az élelmiszereknek eperszínű árnyalatot ad)
  3. E161g – kantaxantin színezék: lila karotinoid pigment, természetes eredetű adalékanyag, amely megtalálható a rákok testében, a lazacban és a flamingó tollában, szintetikus úton is előállítható. Élelmiszerekben nem, de gyógyászati termékekben használják. Nagy mennyiségben májkárosodást okoz  a WHO által végzett vizsgálatok szerint.
  4. E174 – ezüst színezék: csokoládék és édesipari termékek külső bevonatának használják az élelmiszeriparban fényes, szürke színe miatt. A használata aggályos, mert számos enzim működését képes blokkolni, ezért érdemes elkerülni.
  5. E127 – eritrozin színezék: szintetikus adalékanyag, amely gátolja az idegrendszer megfelelő működését, egyértelműen bizonyították, hogy fokozza a hiperaktív gyerekek viselkedési zavarát.
  6. E249-252 – Nitritek és nitrátok: kálium-nitrit (E249) vitatott biztonságú tartósítószer, amely baktériumok hatására mérgezővé illetve rákkeltővé válhat. Különféle csomagolt, pácolt húskészítmények gyakori alkotója, felhasználása azt a célt szolgálja, hogy az ételeknek hosszabb távon is megmaradjon élénk színe és frissessége. A kálium-nitrát (E252) károsíthatja a vér oxigénszállító képességét, illetve káros, rákkeltő nitrózaminok szabadulnak fel, ha keveredik a gyomrodban található fehérjékkel.
  7. E220 – Kén- dioxid: tartósítószer, amit borokhoz, konzervek előállításához, aszalt gyümölcshöz, lekvárokhoz, gyümölcslevekhez is gyakran használnak. Már kis koncentrációban is hatással lehet a központi idegrendszerre, és erős allergizáló hatása miatt fejfájást, allergiás, asztmás rohamokat idézhet elő.
  8. E284-285 – borát tartósítószerek: ezek erősen mérgező adalékanyagok, amiket jelenleg az EU csak a kaviárok tartósításához engedélyez.
  9. E621 – Nátrium-glutamát: a legismertebb íz-, illetve ízérzet-fokozó,  függőséget okoz, az idegeket károsíthatja, súlyos allergiás reakciókat és migrénes fejfájást válthat ki. Mellékhatásaként jelentkezhet depresszió, fejfájás, mellkasi fájdalom, az arra érzékenyeknél hátfájás, gyengeség, szív- és érrendszeri problémák. Étvágynövelő hatása van, ami  elősegíti az elhízást.
  10. E407 – karragén sűrítőanyag: a vele végzett állatkísérletekben a bélrendszerben gyulladások és fekélyek jelentkeztek

pizza

Az ételeinket érdemes friss, hazai alapanyagokból saját kezűleg elkészíteni — fotó: pixabay.com

További 5 adalékanyag, amelyekre még érdemes odafigyelned

  1. E200- E228  – tartósítószerek: az arra érzékenyeknél esetenként súlyos allergiás reakciókat válthatnak ki
  2. E310- E312 – antioxidánsok: kontakt dermatitiszt válthatnak ki
  3. E338-341, E450-452, E540-544: foszfáttartalmú savanyító adalékok – csökkenthetik a szervezet kalcium felvételi képességét. Vesebetegségben szenvedőknek nem ajánlottak.
  4. E591 – Aszpartám: mesterséges édesítőszer, amelyet csökkentett kalóriatartalmú élelmiszerek előállításhoz alkalmaznak. Fenilketonúriában szenvedők nem fogyaszthatják, mivel a fenilalanin aminosav felhalmozódása a szervezetben súlyosan káros az egészségre. Az még vita tárgya, hogy  az aszpartámmal édesített élelmiszerek fogyasztása rákos megbetegedésekhez vezethet-e.
  5. E952 – Ciklamát – édesítőszer: nagyobb mennyiségben adagolva kísérleti patkányoknál hólyagrákot idézett elő, ezért számos országban betiltották, más országokban korlátozták használatát.

Az vagy, amit megeszel – tartja a jól ismert mondás. Ha már lenyeltünk egy jó adagot ezekből az anyagokból, még akkor is van kiút, hiszen a legdolgosabb szervünk, a máj, nagyon gyorsan regenerálódik, csak segíteni kell neki egy cseppet ebben.

Kiváló megoldás erre a Natur Tanya Hepa Detox terméke!

Forrás: agroinform.hu
Tovább
© 2014. Vitaminpontok Kft. Minden jog fenntartva.
Adatvédelmi engedélyszám H-83287329
Design & programming:
&