Sokunk halhatott már a Parkinson-kórról, hiszen a Alzheimer-kór után ez a világ második leggyakoribb neurológiai rendellenessége. Maga az elnevezés James Parkinsontól származik, aki 1800-as évek elején írt először részletesen a betegségről. Ez a kór az agy középső részén lévő idegsejtekre van hatással, amik az izmok mozgásáért felelősek. Ennek hatására merevség, lassabb mozgás, remegés és egyensúly problémák alakulhatnak ki, ráadásul az évek folyamán rosszabb lehet. Bár a Parkinson-kór képes súlyos problémákat okozni, szerencsére lassú lefolyású. A legtöbb beteg évekig csak enyhe tüneteket tapasztalnak.

Mi is okozza a Parkinson-kórt?

Úgy tűnik, hogy leginkább genetikai okai vannak a betegségnek. Mount Sinai Orvostudományi Iskola kutatói 2011-ben egy publikációban írtak arról, hogy az LRRK2 nevű gén mutációi kapcsolódnak a betegség leggyakoribb öröklött formáihoz. Tehát azoknál valószínűbben alakul ki ez a betegség, akik felmenői között volt Parkinson-kóros, mint akiknél nem volt.

Sok szakértő viszont úgy gondolja, hogy pusztán a genetikai hajlam nem feltétlenül jelenti a Parkinson-kór kialakulását. Szerintük bizonyos környezeti hatásoknak (például herbicid nevű gyomirtó és más növényvédő szerek) kitett embereknél jóval nagyobb eséllyel alakulhat ki ez a betegség.
Bizonyos (hányinger kezelésére, illetve pszichiátriai rendellenességekre használt) gyógyszerek, amiket ha az ajánlottnál tovább vagy nagyobb mennyiségben fogyasztanak hasonló tüneteket okozhatnak. Ezek viszont nem okoznak ténylegesen Parkinson-kórt. A tünetek megszűnnek, ha a beteg felhagy a szedésükkel.

Mik is ezek a tünetek?

Kezdetben jelentkezhet az ujjak remegése, járás közben megmerevedett kar, elmosódott beszéd. A betegek gyakran nehezen alszanak el, enerváltnak, gyakran ok nélkül szomorúnak érzik magukat.

Emellett érezhetnek még:

  • A test több részét érintő remegés
  • Lassú mozgás
  • Merev izmok
  • Rossz egyensúlyérzék
  • Az automatikus mozgások elvesztése
  • Beszédproblémák
  • Nyelési gondok
  • Demencia

 

Hogyan diagnosztizálják a Parkinson-kórt?

Nincsen olyan vér vagy röntgen vizsgálat, ami igazolná a diagnózist, ezért a kortörténet és egy alapos neurológiai értékelés alapján tudják diagnosztizálni a betegséget. Ilyenkor az orvos megkérdezi az illetőt, hogy milyen gyógyszereket szed, a családban volt-e már Parkinson-kóros beteg, pedig megvizsgálják a járást, az egyensúly érzéket, a koordinációt és ügyességet. Még ha a tünetek nem is annyira nyilvánvalóak, egy képzett orvosnak fel kell ismernie a legapróbb, legfinomabb tüneteket is.

Mit tehetsz, hogy csökkentsd a Parkinson-kór tüneteit?

Először is kerüld a koffeint! Ugyanis a koffein megemeli az adrenalin szintjét, ami ráerősíthet a remegésre.
Kerüld az alkoholt! Mivel az alkohol hatással van a központi idegrendszer működésére, súlyosbíthatja a remegést.
Mozogj rendszeresen! Az egyszerű torna, a thai chi, vagy a könnyű kézi súlyzókkal való edzés segíthet a remegés csökkentésén.

Bizonyos kutatásokban azt írták, hogy a Q-10 koenzim nagy dózisban (napi 1000-1200 mg) hasznos lehet. Ebben a 16 hónapig tartó kísérletbe 80 korai stádiumban lévő beteg kapott 300, 600, és 1200 mg-os Q10-et. Azt találták, hogy még a legnagyobb dózis is biztonságos volt és azok akik Q10-et fogyasztottak kevesebb tünet alakult ki, mint a placebót fogyasztó társaik. A legjobb felszívódás érdekében érdemes étkezésnél bevenni.