2009-ben 3 amerikai tudós Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott „a telomérák és a telomeráz enzim felfedezéséért és az ezekkel kapcsolatos úttörő kutatásokért”. 

Wikipédiában a következőket olvashatjuk a telomerekről:
A telomer (vagy teloméra) a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz (embernél és emlősállatoknál a TTAGGG kód ismétlődik több ezerszer).

Szerepe kettős:

  • megakadályozza, hogy a kromoszómavégek összetapadjanak

  • a sejtosztódás során védi a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól

 

A sejtek minden egyes osztódása során a kromoszómák DNS-láncának vége valamelyest rövidül. Ennek mértéke kb. 100 bázis, oka pedig a DNS másolásáért felelős DNS-polimeráz enzimek működési mechanizmusa. Ha ez „értékes” genetikai anyag hiányát okozza, az a keletkező sejt funkcionalitásának és életképességének csökkenésével jár.

Amíg azonban csak a géneket nem tartalmazó teloméra régió rövidül, a DNS nem károsodik. Minél hosszabb tehát a telomer szakasz, annál több osztódásra képes a sejt anélkül, hogy génkészlete sérülne. Az emberi sejtek kb. 50 osztódásra képesek, ezt követően a DNS sérülése már jelentős.

Tovább súlyosbítja a helyzetet az, hogy a telomerrel nem rendelkező kromoszómákat semmi sem gátolja meg abban, hogy végeik összekapcsolódjanak, ezzel teljes genetikai káoszt teremtve. E két tényező következménye az, hogy az újonnan keletkezett sejtek életképtelenek és további osztódásra alkalmatlanok lesznek.

Ez a biológiai óra szabja meg,
hogy egy élőlény milyen hosszan élhet!
Ha a telomerek rövidülését megakadályozzuk (ill. visszapótoljuk a hiányzó részt), a sejtek élettartama elméletileg végtelenre nő, a szervezet halhatatlanná válik (legalábbis az öregedésből adódó elhalálozás odázható el).

Természetesen óriási kutatások indultak, hogy találjanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a telomer sérüléseket csökkentik.  Több hír is megjelent, hogy a közelmúltban amerikai tudósok megtalálták egy Ázsiában termő növényben, azt az egy molekulát, ami képes az öregedés lassítására. Ezt a növényt, gyógynövényként alkalmazzák az ott élő népek már évezredek óta, anélkül, hogy tisztában lettek volna a hatásmechanizmusával. Állítólag egy olyan anyag található benne, ami az öregedést lelassítja, sőt képes aktiválni azt az enzimet, amivel az öregedési folyamat még visszafordítható. Ez a növény a Baktövis, mely növénynek több elnevezése is ismert: Kínai csüdfű, Huang Qui, Astragalus.

Egy cég Magyarországon megjelent több termékkel (tabletta, krém) aminek a fő hatóanyaga a Baktövis (vagyis Astragalus).

A Swanson Health Products Astragalus Root terméke, melyben 470 mg Astragalus gyökér hatóanyag van, már évek óta elérhető Magyarországon is a Vitaking Kft. forgalmazásában.

Mielőtt egy felkapott új terméket megrendel, nézzen utána a termékek hatóanyag tartalmának, és így ár-érték arányának, hogy jó és gazdaságos döntést tudjon hozni!

 

Forrás: Wikipédia