A legújabb kutatási adatok szándékosan eltitkolva és minden nap cenzúrázva Ön elől.

A cenzúra története az ókori görög időkig vezethető vissza. Szinte minden közösségnek megvoltak a témái, amelyekről nem volt szabad beszélni vagy írni. Az információknak a szélesebb nyilvánosságtól való elzárását szokás cenzúrának nevezni. Problémát csak az okoz, amikor az információk “cenzúrázása” az emberek széleskörű érdekei ellen létezik, például a hozzá nem értés, vagy fennálló ellenérdek leplezésére.

“Az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése és reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni.” Ez egy hatályos rendeletből kiollózott idézet, ami szó szerint azt jelenti, amit.
Miközben mindenki tudja, hogy egy vitamin, egy ásványi-anyag vagy egy növényi kivonat megelőzi a betegségek kialakulását, vagy közismert hiányuk esetén meggyógyítja a beteget, de ezt nem szabad kijelenteni, sőt a rendelet értelmében még utalni sem lehet rá. Amennyiben azt állítom Önnek egy fokhagyma kapszuláról, hogy attól büdös lesz a lehelete, az legális. Amennyiben ugyanennek a kapszulának a dobozára egy szívecskét rajzol a gyártója, azzal jogszabályt sért és megbüntetik érte. Ha pedig a termék ismertetőjén vagy reklámjában azt állítja, hogy csökkenti a káros koleszterin szintjét, akkor ismét megbüntetik. Nem azért, mert nem igaz, hanem azért, mert nem szabad leírni.

Kinek áll érdekében elhallgatni a tényeket?

Az Egészségügyi Világszervezet a WHO adatai szerint évente 15,3 millió ember hal meg szív és érrendszeri betegségben és több mint 6 millióan rákban. Ráadásul ez 2020-ig jelentősen növekedni fog.

Úgy számolták, hogy átlagosan 73 százalékkal fog emelkedni a fejlődő országokban és 29 százalékkal a fejlett világban. Emiatt 2020-ban az emberek 3/4-e ebben a két betegségben fog meghalni a hivatalos előrejelzések értelmében.

Ezekkel az adatokkal szembesülve felmerülhet Önben is a kérdés, hogy tekinthetjük e egészségesnek az embereket csupán amiatt, hogy nem szenvednek látványosan olyan hiánybetegségekben, mint a skorbut, a pellagra vagy a beri-beri, mindössze csak rákosak vagy elzáródtak a koszorú ereik?

A mai tápanyag igények messze alul vannak becsülve. Mindegy, hogy RDA%-nak, AI-nek, NRV-nek vagy EAR-nak hívjuk, csupán arra jók, hogy egy egészséges ember normál életkörülmények közti igényét biztosítsa annak érdekében, hogy ne legyen látványosan hiánybeteg pár hónap alatt. Azzal, hogy mi lenne az optimális mennyiség egy-egy tápanyag esetén, sportolóknak, hegesztőknek vagy vállalkozóknak, bár sokan kutatják, alig kap nyilvánosságot, sőt csak titokban és körmönfontan lehet szólni róla.

A cenzúrának két látványos eredménye is van. Miközben ismeretlen marad a legtöbb ember számára egy-egy tápanyag terápiás értéke vagy optimális napi szükséglete, elszaporodik a hiányában fellépő krónikus betegek száma. Ezeket pedig kezelni kell. Általában gyógyszerrel. Minél kevesebb eladott vitamin, annál több eladott gyógyszer. Ismerősen hangzik?

A legnevesebb szaklapokban publikált adatok sosem kerülnek alkalmazásba.

A tudományos irodalom nagyjából egyetért abban, hogy az étrendi kiegészítések segítenek megakadályozni a betegségeket. Ez nem csupán az én véleményem, hanem a világ legtöbb vezető orvosi folyóirata is egyet ért ebben.

A közismerten vitamin ellenes JAMA (Journal of the American Medical Association) például a közelmúltban nem átallotta azt kijelenteni, hogy minden felnőttnek kellene multivitamin kiegészítést szednie. A cikk szerzői Dr. Robert H. Fletcher és Dr. Kathleen M. Fairfield a Harvard Orvosi Egyeteméről 1966 és 2002 között vizsgálták a vitamin kiegészítések hatását a krónikus betegségekre és arra a következtetésre jutottak, hogy az elégtelen vitamin ellátottság összekapcsolható a szív-koronaér betegségek, a rák és a csontritkulás kialakulásával.

Hasonlóképpen, mint a NEJM (New England Journal of Medicine) orvosi szaklap, ami 1998 április 9-i számában megjelent cikkében azt tanácsolta: “Táplálkozz megfelelően és szedj multivitamint”. A cikk számos, a témában megjelent tanulmányra hivatkozik. A tanulmányok az étrendkiegészítők hasznát vizsgálták és megállapították, hogy egyáltalán nem optimális a mai vitamin fogyasztás az egészségmegtartás szempontjából.

De mennyi is az optimális és az elegendő közötti különbség?

Nem kicsi. A következőkben azokat a vitaminokat és ásványi anyagokat emelem ki, amiknél egyrészt nagy eltérés van a hivatalosan és az őszintén ajánlott mennyiségek között, másrészt azokat, amiknek hiánya nagyban hozzájárul egy-egy krónikus betegség kialakulásához.

De mielőtt ezt megtenném, hadd adjak egy nagyon kézenfekvő hasonlatot. A minap olvastam egy interjút hétszeres Tour de France győztes Lance Armstronggal. Arról beszélt, hogy napi 9500kCal-nak megfelelő ételt eszik meg naponta az edzés és a versenynapokon egyaránt. Akik próbáltak már sikertelenül lefogyni ennek negyedét elfogyasztva naponta, azok értik, miről beszélek. Minden embernek más a tápanyag igénye. Nagyon más. És elképzelhető, hogy az Ön életmódjával bizonyos tápanyagokból többre van szüksége, mint Armstrongnak. Kalóriából biztosan nem, de talán valamelyik B-vitaminból igen.

A lényeg, hogy megértsük: nincs olyan, hogy ajánlott napi bevitel. Ha muszáj, akkor mondjuk azt, hogy ajánlott napi bevitel egy átlagos napon egy átlagembernek. De mi van azon a napon, amikor 12 órát dolgoztam, vagy azon, amikor 100 km-t gyalogoltam, vagy azon, amelyiken meccsem volt, vagy azon, amelyiken megittam 4 korsó sört?

Ki tudja megmondani, hogy mennyi az optimális mennyiség Önnek? A következő részben elmondjuk.

Forrás: Demecs István a Natúr hírek szerkesztője

TAVASZI FELTÖLTŐDÉS KUPONOK – Keresse az üzleteinkben

• Kérje el az eladótól a kuponokat
• Válassza ki kedvenc Vitaking termékét
• Írja rá a kuponra Nevét és E-mail címét
• Adja át az eladónak, aki azonnal levonja a kedvezményt

Termékenként egy kupon használható fel, más akcióval nem összevonható, készpénzre nem váltható.
A kuponok 2015. május 31-ig válthatók be kedvezményre.