A kókusz változatos formákban hasznosítható a konyhában, a mindennapokban. Lássunk még néhány további formát.

Kókuszliszt
Amikor megismerkedtem a liszt-tej-cukormentes sütés-főzéssel, akkor lenyűgöztek a különböző magok őrleményeiből készíthető sütemények, édességek.

Egy darabig nem tudtam betelni velük. Aztán megérkezett a kókusz egyeduralma.

A kókuszt „kókuszliszt” formájában is fel lehet használni, főként sütéshez. A kereskedelemben kapható kókuszliszt nem azonos a lisztté darált kókuszreszelékkel – habár ez is remekül használható. A fő különbség az, hogy a „kókuszliszt” részlegesen zsírtalanított, jóval kevesebb zsírt tartalmaz, mint a kókuszreszelék maga és arányaiban több fehérjét. Ennek az is a következménye, hogy, mint konyhai alapanyag másként viselkedik, mint a lisztek. Először is jóval több vizet köt meg, szív magába és a kisebb zsírtartalom miatt morzsalékosabb a vele készült bármilyen tészta. Különösen a palacsinta tészta esetén tud ez borsot törni a háziasszony orra alá…, lehet emiatt érdemesebb más őrleményekkel keverve használni.

Kókuszkrém

Meglepő, hogy a kókusztejszín, vagy kókuszkrém ugyanolyan tejszínhab készítésére alkalmas, mint a hagyományos társa. Igen-igen, klasszikusan, habszifonban. Egy fél literes szifonba egy kis doboz (200 ml-es) kókuszkrémet töltve, lehet 1, vagy 2 habpatronnal is készíteni. Utána be a hűtőbe és néhány napig használható, ha marad belőle ……

A kókuszkrém – csakúgy, mint a kókusztej – kitűnő krémesítő ragukba, főzelékekbe, levesekbe, krémekbe. A kibontott kókuszkrém hűtőben napokig jól tárolható. (Ilyenkor további használat előtt érdemes jól átkeverni, vagy felrázni, mert a sűrűbb része hajlamos leülni és a hígabb, vizesebb rész felül marad.)

Kókuszzsír (Kókuszolaj)

A kókuszzsír tényleg konyhai alapkellék. Lehet vele sütni-főzni, vagy akár hideg krémeket készíteni a segítségével. Kókuszzsír, vagy kókuszolaj néven egyaránt találkozhatunk vele, ami valójában csak játék a szavakkal, mert ugyanarról az anyagról van szó. A különbséget a halmazállapot változása adja: körülbelül 24 fokig szilárd, felette pedig folyékony halmazállapotú.

A kókuszzsír lehet a szűrt, vagy (extra) szűz. A két fajta között az előállítás technológiájában van különbség. Az első a szárított kókuszkorpából készül, míg a másik közvetlenül a nyers kókuszból és lehet hideg, vagy alacsony hőfokon történő préseléses eljárás is. Ez utóbbinál érződik az illatán, az állagán a hamisítatlan kókusz illat. Főzni viszont lehet előnyösebb a semleges, íztelen, szagtalan, aroma nélküli szűrt kókuszzsír. Miért jó vele sütni-főzni? Mert nagyon stabil, hőálló. Többször is hevíthető. A szűrt (íz-mentes) verziót azok is bátran használhatják, akik egyébként nem kedvelik a kókusz ízét.

A kókuszzsír főként telített zsírsavakból áll, közepes lánchosszúságú telített zsírsavakból. Így könnyebb a lebontása, mint más zsíroké. Legnagyobb részben laurinsavat tartalmaz, valamint kapronsavat, kaprilsavat, kaprinsavat, mirisztinsavat, palmitinsavat, sztearinsavat, arachinsavat és linolsavat.

Ja, igen és a fürdőszobában sem utolsó! Például száraz hajvégekre, vagy testápolásra egy kis olivaolajjal keverve kitűnő. (Valami más hidegen sajtolt olajjal mindenképp javasolt összekeverni, mert a sima kókusz 24 fok alatt kővé dermed és nem lehet kiönteni a flakonból.) Szerintem a szemsmink eltávolítására is kiváló alternatíva és még a karikák ellen is hatékony.