Édes élethez kell-e édes étel? És mitől legyen édes az az étel? Nagyon nem mindegy.

Az édes íz valahogy érinthetetlen: összekapcsolódik az érzelmek kifejezésével, az ünnepekkel, a tradíciókkal. A legtöbb ember kedveli az édességeket, az édes ízt. Emiatt nagy kihívás az egészséges táplálkozás szószólóinak, ha épp a cukornak üzennek hadat.

Ugyanakkor számos forrásból tudhatjuk: a cukor káros az egészségre. Az utóbbi években a különböző kutatási eredményeket bemutató írásoktól az egyszerűbb újságcikkekig sok-sok helyen előkerült már a téma. Összefüggésbe hozzák szív– és érrendszeri, anyagcsere megbetegedésekkel és a rákkal is. Hála Istennek, egyre többen keresik az alternatív lehetőségeket a cukor helyett.

De mi is a cukor?

Mi mindent is takar ez a köznapi gyűjtőszó?

És melyek az alternatívák?

És ezek ténylegesen miben különböznek ezek valójában a cukortól?

És mik azok az egyértelmű, vagy kevéssé egyértelmű feliratok az élelmiszereken, amelyek édesítőszereket takarnak?

Most – és a következő bejegyzésben – ez lesz a téma, amelyet körüljárok.

A cukrok átfogóan az egyszerű szénhidrátok: például a szőlőcukor (glükóz), a gyümölcscukor (fruktóz), a répacukor (szacharóz). És az egyszerűbb cukrok közé tartozik például a tejben, tejtermékekben lévő tejcukor (laktóz) is.

A cukor 1 grammjában körülbelül 4 kcal energia található és fogyasztása gyorsan megemeli a vércukorszintet. Egy szénhidrát tartalmú táplálék 1 grammja által kiváltott vércukorszint emelkedés mértékét szokás glikémiás indexnek nevezni (és ezt az értéket 1 gramm glükóz által kiváltott vércukorszint emelkedéshez viszonyítani).

A méz és a különböző szirupok (juhar-, rizs-, agavészirup stb….) is egyszerű cukrokból épülnek fel. Noha a nyers méz legalább sok ásványi anyagot tartalmaz, de sajnos ugyanúgy emeli a vércukor szintet. Igazából ezek hatásukban nem különböznek radikálisan a hagyományos kristálycukortól.
A cukor készülhet cukorrépából, vagy cukornádból a földrajzi hely természeti adottságai szerint, így tehát van különbség a répacukor és a nádcukor között. A barna cukor a hozzáadott melasztól barna, amely a cukorgyártás folyamatának egy mellékterméke.

Aki szeretne odafigyelni a táplálkozására azon túl is, hogy kiűzi a cukrot a konyhájából, annak érdemes alaposan megnézni azt is, hogyan bukkan fel a cukor a kereskedelemben a csomagolt élelmiszerek összetevői között.

Amikor több, mint 10 éve elkezdtem egyre több élelmiszer termék összetételét alaposabban nézegetni elképedtem a látottaktól. Először is attól, hogy az oda leírtak töredéke az, ami termék „valódi” tartalma a többi a sallang, ilyen-olyan ízesítő, aroma, színezék, ízfokozó, állagjavító, sűrítő, tartósító stb… anyagok. Aztán a következő elképedés az volt, hogy a leírtak töredékéről értettem meg elsőre, hogy mi. Gyanítom, hogy sokak vannak így ezzel, így aztán – ha meg is nézik – nem tulajdonítanak jelentőséget neki.

A cukor esetében egyszerűnek tűnhet a helyzet: a csomagoláson a cukor az cukor. Vagy mégsem? Az a helyzet, hogy számos más megnevezés is van, ami ezzel egyenértékű. A csomagoláson megjelennek a fruktóz, glükóz szirup, dextróz stb… feliratok, amelyek szintén cukrot, vagy édesítőt jelentenek. A glükóz szirup és a maltodextrin olyan édesítő hatású adalékanyagok, amelyeket keményítőből állítanak elő. Ezek búzakeményítőből is készülhetnek, ami aztán a pont az „i”-re, mert még glutént is tartalmazhat.

Elképesztő, hogy milyen élelmiszerek tudnak cukrokat tartalmazni. Nemcsak a jól ismert cukros üdítő italok, vagy édesipari termékek, péksütemények összetevői között találkozunk a cukorral. Olyasmikben is benne van, amiről első ránézésre senki nem gondolná……

Néhány példa a „nem gondoltam volna” típusból: csomagolt, feldolgozott húsfélék (felvágott, sonka, szalámi, kolbászfélék, virsli). Cukor van az összes „szósz”-ban: majonézben, a legtöbb öntetféleségben, a savanyúságokban, a joghurtokban. Az alternatív asztali édesítőszerek többsége pedig tartalmaz például laktózt.
Szóval érdemes a leghétköznapibb élelmiszerek csomagolásával megismerkedni és tudatosan választani az összetevők ismeretében. Cukorból pedig a lehető legkevesebbet – vagy egy szemernyit sem – fogyasztani.

Na jó – jó, de akkor mit helyette?

Erről szól majd következő írásom.

 

Linkek:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cukor
http://www.origo.hu/egeszseg/20130306-igazoltak-hogy-a-cukor-mereg.html
http://www.food-info.net/uk/qa/sweetener.htm (angol nyelvű)
https://my.chriskresser.com/wp-content/uploads/membership-files/ebooks/All%20About%20Sweeteners.pdf (angol nyelvű)

Ismerje meg forgalmazott PALEO termékeinket is:

banner-paleo