Gyakran hallani ezt a mondatot. Véleményem szerint test, lélek és szellem egysége vagyunk. Vagyis lényünk maga nem lehet azonos pusztán azzal, amit elfogyasztunk, mégis tagadhatatlanul (tapasztaltuk) hatást gyakorol viselkedésünkre, így kapcsolataink alakulására, ezáltal életünk minőségére is, nem csak a testi szinten.

Testünk akkor van jól, ha azt kapja, amire született, valóban abból tud építkezni, amit elfogyasztunk, például nem mindegy milyen zsírokból és egyéb alapanyagokból tudja felépíteni a sejthártyákat, az idegsejteket, stb. Közérzetünk, hangulatunk kiegyensúlyozottabbá válik, miután néhány hetet, hónapot az ún. „mindenmentes” paleo konyha étkeivel töltekezve éltünk. Vannak ételek, melyek fokozzák az agressziót, ellenséges magatartást, depressziót, hangulatingadozást, hiperaktivitást vagy figyelemzavart okoznak, ezekről korábban már volt szó. Ez megkeserítheti, megmérgezheti életünk tudati és lelki oldalát is. Valóban fontos tehát, hogy mit fogyasztunk, de lényeges kérdés a lelki táplálék is, valamint az, hogy agyunkat milyen hatásokkal bombázzuk. Mert ezek befolyása az ellenkező irányba is érvényesül. Ha nem foglalkozunk lelki életünkkel, az testi tünetek, majd akár megbetegedések megjelenésével járhat.

Fontos tudatosan odafigyelni nem csak arra, hogy mit eszünk, hogyan választunk a szupermarketben, hanem ugyanígy meg kell válogatnunk azt is, hogy szabadidőnket mivel töltjük. Mit olvasunk, olvasunk-e vagy TV-t nézünk, ha TV-t nézünk mennyit és milyen műsort? Nyomtatott média, televízió, vég nélküli okostelefonozás? Mit részesítünk előnyben? Pletykalap vagy tudományos folyóirat, szaklap? Miről beszélgetünk, mennyi személyes élményt gyűjtünk, majd abból mire emlékezünk? A jót vagy a rosszat idézzük-e fel újra és újra? Siránkozunk a múlton vagy a jelenen, vagy elfogadjuk azt, és megoldásokat keresünk? Mennyit és mire használjuk elménket tudatosan? És mennyi mindent engedünk magunkba áramlani tudattalanul? Ezek is mind életmódunk részei és befolyásolják életkörülményeinket.

Ha nem teszünk semmit ellene, bizony számos módon szánt szándékkal téves információkat próbálnak belénk sulykolni anyagi érdekek által vezérelve. De nem kell mindent válogatás nélkül befogadnunk. Szelektáljon!

Az élelmiszer és gyógyszeripari reklámok is ilyenek, de megemlíthetjük a Karácsonyt jó ideje körüllengő vásárlási lázat is, amely a tudatos embernek, véleményem szerint, nem természetes sajátja. De számos „szórakoztató” (szerintem inkább marketing) filmben is felfedezhetőek azok a manipulatív mondatok, ahol újra és újra elhangzanak például „a magas koleszterinszint halálos” típusú félrevezetések, vagy ahol évtizedek óta a Karácsony körüli őrületet mutatják be, belehajszolva az embereket értelmetlen kiadásokba.

Persze az igazság, hogy ki mit vesz be mindebből, mindenki számára más és más lehet, hiszen ahány ember, annyiféle módon szemléli és tapasztalja a világot. De azért az elég sokat elmond rólunk, hogy a fogyasztói társadalom elnevezéssel vehetnek ma már mindannyiónkat egy kalap alá. Legyünk figyelmesek! Ne dőljünk be minden divatnak és reklámnak. Próbáljunk meg kizárólag valódi igényeinkre odafigyelve tudatosan vásárolni. Ne költekezzen fölöslegesen túl sokat az ünnepek közeledtével, ezzel is a későbbi szeméthegyeket növesztve!

A szórakoztatóiparnak és a médiának nagy szerepe van abban, hogy a mérhetetlenül káros nyugati életmód ennyire elterjedt Európában és a világ mást tájain is. A hústól való rettegés is egy a sok babona közül.

A húsról és állati zsírról számos rémhír terjeng a köztudatban, a valóság viszont az, hogy:

• Nem sok köze van a koleszterinszint változásaihoz.
• Nem okoz érelmeszesedést.
• Nem okoz köszvényt.
• Nem okoz rákot.
• Nem okoz elhízást.
• Nem okoz szív- és érrendszeri betegségeket.
• Nem okoz cukorbetegséget.
• Nem rothad a belekben.
• Az ember mindenevő, ezt fogazata és emésztő rendszere is mutatja, mindig is fogyasztott állati eredetű táplálékot és nem is keveset, egészsége mégsem hevert romokban.

Feltéve, hogy nem feldolgozott és vegyszerekkel, aromákkal, adalékokkal módosított hústermékeket fogyaszt valaki. A legjobb, ha az állatot is természetes táplálékával etetik, hiszen csak akkor lesz egészséges, ha táplálásánál és a tartás körülményeiben is figyelembe veszik azt, hogy természetes élettérben hogyan nőnének fel ezek az állatok.

Igazán rémséges dolgok a hústermelés során történhetnek.

A tyúk például ragadozó, a kukoricától és búzától elhízik. A mozgás, a kapirgálás lételeme, amely közben apró állatkákat fogyaszt el. A mai felfújtmellű gigacsirkék lábra sem tudnak állni, olyan gyorsan növesztik meg őket mindenféle tápokkal és mozdulniuk sem kell a víz és élelem megszerzéséért, hiszen nem mozog a tápláléka sem. A tojótyúkok ketrecekben, fényt sosem látva tengetik életüket. A disznó sem táp- és kukoricaevésre született, legfőképp nem arra, hogy betonon és rácsok közt vergődjön, hanem mindenevő és a földet túrná, ha engednénk. A marháknak füvet kellene legelni, ehelyett szintén kukoricát, szóját, számos növényi és állati ipari mellékterméket, fehérje kiegészítőket etetnek velük. Szarvasmarhák emésztőrendszere a fű emésztésére való, amely azon felül, hogy egészségesebb, még jóval olcsóbb is volna, mint a tápok és abraktakarmányok etetése. A teheneket tejtermelő gépként kezelik, a tejipar profitja miatt hormonokkal bombázzák őket a nagyobb tejhozam érdekében. Mire vágásra kerül a soruk, gyakran betegek, hiába gyógyszerezik őket egész életükben. A zsúfolt ólakban ugyanígy gyógyszerezésre szorulnak a csirkék, pulykák és sertések is, hogy egyáltalán élve elérjék a vágósúlyt.

A boltokban a húsosztályon lassan ki sem látszik a műanyag dobozokból a hús, melyet védőgázokkal tesznek „frissé”. Eltűnnek a csontok, a bőrök, az inak, már csak a drága színhús az „érték”, pedig hasznosabb volna az egész állatot elfogyasztani, ahogy régen tették. Kis cafatokra darabolt állatrészletekből már nem is lehet következtetni arra, mi is lehetett az eredetileg. Egy levágott állat húsa 1-2 napig az igazi, mert a test a keringés és a légzés leállásával azonnal bomlásnak indul (azért előfordul, hogy érlelik, pl. marhahús), mire a boltba kerül, már eltelt ki tudja mennyi idő, utána újabb órák, mire a polcra, majd a kosarunkba és a lábosba kerül, napok telhetnek el. A megvétel után még 5-6 nap a szavatossági ideje, de ezt vajon mivel érik el? Hogy frissnek látszódjon a hús, mindenféle vegyi anyagokkal kezelik, ragasztják, színezik, hogy elég tetszetős legyen. Ezek miatt a borzalmak miatt a legjobb, ha kistermelőtől tud beszerezni frissen vágott, legeltetett tartásból származó húst, és mesterséges adalékok nélkül készített hústerméket, amelyet hagyományos füstöléssel tartósítottak. Ha megfelelő környezetet tud biztosítani nekik, akár saját állat tartásával is próbálkozhat. Nagyon előnyös még a vadhús fogyasztása is.

Ezen kívül nagy figyelmet kellene fordítani arra is, hogy az elkészítés során ne égessük meg a húst. Azzal is rémisztgetik az embereket, hogy a hús előállítása milyen drága. Igen, valóban drága lehet, és rengeteg vizet is igényel, ha továbbra is a nagyüzemi termelést erőltetjük. Visszatérve a hagyományos gazdaságokban folytatott állattartáshoz, a hús előállítása ugyan valamennyivel több időt és törődést igényel, de jóval kisebb környezeti terhet, a talajnak tápanyagot, az embernek jóval egészségesebb táplálékot és munkát adhatna.

Néhány szó a hús- és más állati eredetű táplálékok (hús, hal, tojás, belsőségek, halak, herkentyűk és egyéb állati fehérjék, mint bőr, inak, stb.) előnyeiről:

• Laktat, táplál, számos vitamin és a legtöbb létfontosságú tápanyag forrása a minőségi hús.
• Megfelelő mennyiségű energiával lát el.
• Fogyaszt, amennyiben a finomított szénhidrátok helyett növeljük étrendünkben az állati táplálékot (gondoljon arra is, hogy a kekszek, tészták, nápolyik, kenyerek, sütemények, rizs, üdítők, szörpök, joghurtok, tejtermékek árából mennyi húst, belsőséget és más paleo hozzávalót meg fog tudni vásárolni).
• Létfontosságú aminosavakkal lát el, melyekből testünk újraépítheti saját sejtjeit, minél többféle állat húsát fogyasztja, annál változatosabb lesz az építőkövek összessége is, melyből teste megújulhat.
• Magas fehérjetartalmú étrend mellett kisebb a csontritkulás kockázata.
• Kellő mennyiségű vashoz általában csak az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával jutunk.
• A zsír létfontosságú az idegrendszer és az epehólyag egészségéhez is.

E heti receptem egy finom kocsonya, amely így Karácsony táján része lehet az ünnepi menünek is:

Mindig figyeljen oda, hogy házi módszerekkel készített és tartósított, adalék- és aromamentes füstölt árut válasszon, hiszen a boltok polcain sok a megtévesztő, páclevektől csöpögő ki tudja milyen vegyszerekkel kezelt, cukrozott, tej- és szójaszármazékokkal „dúsított” húskészítmény. Választásával támogathatja a magyar gazdákat, hogy egyre többen készítsék nekünk a finom egészséges és paleo kolbászokat, sonkákat, szalonnákat, stb. Keressen a környezetében valakit, akitől megvásárolhatja őket! Szerencsére egyre többen visszatérnek a hagyományoshoz.

Kocsonya hozzávalói:

• 2 db füstölt sertésláb, köröm
• 2 db nyers sertésláb, köröm
• 1 kg füstölt csülök
• 0,5 kg nyers sertéstarja
• 3 szál sárgarépa
• 3 szál gyökér
• 1 nagy fej vöröshagyma
• 3 fej fokhagyma
• 1ek egész bors
• kb. 2 ek só (megdermedve kevésbé érezzük majd sósnak)

Elkészítés:

A jól megtisztított körmöket, csülköt és tarját nagy darabokra vágva hideg vízben feltesszük főni. Használjunk 7-8 literes fazekat, melybe annyi vizet töltsünk, hogy jól ellepje a húsokat. Lassú tűzön forraljuk fel, szedjük le a habját, majd tegyük bele a megtisztított, egészben hagyott zöldségeket, sót és borsot. Nagyon lassú tűzön, éppen hogy gyöngyözzön, 5-6 órán át főzzük. Így tudnak kifőni belőlük azok az anyagok, amitől meg fog szilárdulni a kocsonyánk. Ízlés szerint sózzuk. Hidegen nem érződik annyira sósnak, ezért melegen legyen olyan, mintha kicsit elsóztuk volna. Ha a húsok és a körmök megpuhultak, már szépen leválnak a csontról, kiszedjük őket a léből, kicsontozzuk és tányérokba, tálkákba osztva szépen elhelyezzük. A zöldségeket általában kidobjuk, ha elcsípünk néhány egészben maradt fokhagymagerezdet, meghagyhatjuk, hiszen nagyon egészséges és finom is. Díszítésképpen főtt tojás szeleteket is tehetünk bele. A levet rászűrjük a húsokra, hagyjuk kihűlni, majd hideg kamrába vagy hűtőszekrénybe tesszük megdermedni. Paleo kenyeret, friss zöldségféléket fogyaszthatunk hozzá (zöldpaprika, paradicsom, újhagyma, retek).

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Ismerje meg forgalmazott PALEO termékeinket is: