Miért van szüksége szervezetünknek a vasra?

  • elengedhetetlenül fontos a hemoglobin és mioglobin felépítéséhez (a hemoglobin szállítja az oxigént a szövetekhez, a mioglobin pedig az izmokban található oxigén szállító fehérje)
  • új vérsejtek nem tudnak keletkezni nélküle
  • nagy oxigén felvételű szervek nem tudnak megfelelően működni nélküle
  • számos enzim működéséhez elengedhetetlen (vastartalmú enzimek közreműködésével alakul át aktív A-vitaminná a béta-karotin; szükséges a DNS és az RNS szintéziséhez)
  • szükséges a kollagéntermeléshez (a fogínyben, a fogakban, a porcokban és a csontokban)
  • hozzájárul a normál szellemi működés fenntartásához
  • hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez

A szervezet vasegyensúlya egyedülálló abban, hogy szervezetben tárolt mennyisége hatással van a felszívódására, manapság a nők 80%-a vashiányos állapota ellenére nem jut elegendő vashoz az étrendjéből.

Bár számos tényező befolyásolja a szervezetbe jutó vas felszívódását, nem kérdés, hogy ezek közül a táplálékunk vastartalma a leglényegesebb. Az elfogyasztott ételek vastartalmának biológiai hasznosulása látszólag fontosabb, mint az elfogyasztott vas mennyisége. Az emésztőrendszerbe jutó gabona vastartalmának például mindössze 5 százaléka képes felszívódni és ez általánosan elmondható az összes – a népi hagyományok szerint magas vastartalmú – növényi vasforrásról. Az állati eredetű fehérjék vastartamának a legjobb a hasznosulása, de ez is mindössze 30 százalék körül mozog az étel elkészítési módjától függően. A hagyományos magyar étrend 6 mg vasat tartalmaz 1000 kalóriánként, ami figyelembe véve a fenti hasznosulási értékeket csak elvben elegendő a szervezet vasigényének kielégítéséhez. Ez a legfőbb oka annak, hogy 13 éves kor körül megjelenik – elsősorban lányok körében – a vashiányos vérszegénység, ami a 20 éves korosztályban már 80 százalékos elterjedtségű.

Tíz középiskolás lányból 8 vashiányos anémiában szenved, anélkül, hogy erről tudna.

Számos, a vas-felszívódást hátrányosan befolyásoló táplálkozási szokás széleskörű elterjedése is hozzájárul az összkép romlásához. A két évtizede folyamatosan növekvő ásványvíz fogyasztás (karbonátok) és a tea vagy kávé 15 éves kortól való rendszeres fogyasztása (tannátok) szintén hátrányosan befolyásolják a vas felszívódását.

A vashiány kialakulását lenne célszerű megakadályozni az étrend megfelelő kiegészítésével, mert egy már kialakult vashiány kezelése nem egyszerű feladat. Az emberi test 3 gramm körüli vasat tartalmaz. Napi 10 milligramm vasat tartalmazó átlagos étrendet feltételezve és a fenti felszívódási adatokat elemezve látható, hogy már egy 30%-os vashiány – ami egyébként jellemző a 19-50 éves korosztályra – kezelése is hónapokat vagy akár egy évet vehet igénybe. Egyetlen menstruációs nap 1-2 mg vasvesztéssel jár, míg a szülés és szoptatás gyermekenként 700-900 mg vasveszteséggel jár. Ennek pótlása szakszerű odafigyelést, rendszeres mérést és korszerű vaskészítményeket igényel étrend-kiegészítésként.

Mennyi vasra van szükség?

  • Nőknek: a serdülés korától csaknem kétszeresére nő a vas-szükséglete, amely napi 14,5-15 mg szerves vas felvételét jelenti
  • Férfiaknak: 8,5-9 mg a napi szükséglete
  • Gyermeknek: a serdülés koráig mindenképp érje el a napi 7-8 mg értéket

A szervezet vaskészletének 70%-a a hemoglobinban, a többi a májban, lépben, és a csontvelőben raktározódik.
Csökkent vasbevitel esetén a szervezet ezekből a raktárakból használja fel a vasat, csak ennek kimerülését követően csökken a vér hemoglobin tartalma, és fejlődik ki a vérszegénység.

Jellemző tünetek vashiány esetén:

  • fáradékonyság
  • fertőzésekre való hajlam
  • kollagén termelés csökkenése
  • sérülhet a sejtosztódás
  • súlyos vashiány esetén: vérszegénység

Forrás: naturhirek.hu

Mellékhatás nélküli vaspótlás kattints!

.Vitafer-vaspotlas,