sport_fogyás

A közegészségügy az egész világon az elhízásért az embereket hibáztatja, mondván, nem mozognak eleget.
Ez azonban tévedés. Nem mozgunk eleget, de nem ezért hízunk.

“Ha nem lennék ilyen lusta, nem lennék ilyen kövér!” Nyilván ez az előfeltevés inspirálta a “Mozogjunk többet!” kampányt, melyet Obama asszony indított azzal a nem titkolt céllal, hogy megálljt parancsoljon az amerikai gyerekek körében szinte már járványos méreteket öltő elhízásnak. Csakhogy a mozgalom, ahogy ez már a kormányintézkedésekkel lenni szokott, ezúttal is célt tévesztett. Az elhízásért ugyanis nem elsősorban a mozgáshiány, hanem az élelmiszeripar a felelős, amely egyre több kalóriában gazdag, tápanyagban szegény ételt tukmál rá a gyanútlan amerikai polgárokra, különösen a gyerekekre.

Ezt erősíti meg egy angol, dél-afrikai és amerikai tudósok által nemrégiben közzétett tanulmány, amely ugyancsak az egészségtelen műételeket teszi felelőssé az elhízás terjedéséért, és azt állítja, hogy az ember egyszerűen nem tud annyit mozogni, amivel ellensúlyozni lehetne egy alapvetően helytelen étrendet.

Kutatási eredményeikből az derül ki, hogy az elmúlt 30 évben ugrásszerűen megnőtt a túlsúlyos emberek száma, miközben a lakosság fizikai aktivitásában nem mutatható ki jelentős változás a korábbi időszakhoz képest. Vagyis a probléma gyökere, mint mondják, inkább az elfogyasztott táplálék mennyiségében és minőségében keresendő.

Az említett ételekkel ráadásul nemcsak az a baj, hogy hizlalnak. A The Lancet című orvosi lapban megjelent egy tanulmány, amely azt az állítást fogalmazza meg, hogy a helytelen táplálkozás napjainkban több betegséget okoz, mint a mozgáshiány és a dohányzás együttvéve.

Az élelmiszeripar azonban továbbra is azon mesterkedik, hogy az elhízásért ne a táplálkozás, hanem a mozgáshiány legyen a fő felelős. Holott mindez ideig még azt sem sikerült bizonyítania senkinek, hogy a sportolás eredménye tényleg a fogyás. Még az is lehet, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz.

2007-ben az Amerikai Szívtársaság és az Amerikai Sportorvosi Kollégium “az egészség megőrzéséhez” napi 30 perc mérsékelten megerőltető mozgást ajánl heti öt alkalommal. De ugyanitt az is szerepel, hogy nincs rá bizonyíték, hogy aki ennél intenzívebben sportol, az veszítene a testsúlyából.

A Jó kalóriák, rossz kalóriák című könyv szerzője, Gary Taubes írja, hogy az USDA (az USA Mezőgazdasági Minisztériuma) szerint már ahhoz napi 90 percet kell sportolnunk, hogy megőrizzük az eredeti testsúlyunkat. Csakhogy, mondja Taubes, az USDA ajánlása nem tudományos bizonyítékokon alapul, mindössze arra reflektál, hogy napi 60 perc mozgás bizonyítottan NEM vezet fogyáshoz. Ahhoz ugyanis valami más kell.

A kutatók mélyen elítélik a Coca Cola 3,3 milliárd dolláros reklámkampányát, amely azt sugallja, hogy a cukros italok fogyasztásával nincs semmi baj, ha az ember közben rendesen sportol. Ez ugyanis nem igaz.

A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy szervezetünk nagyon különböző módon dolgozza fel a fehérjéket, a zsírokat és a szénhidrátokat, köztük a cukrot. A cukorban levő kalóriák például segítik a zsír elraktározódását és további evésre sarkallnak, míg a zsír csökkenti az éhséget, illetve a jóllakottság érzetét kelti.

Azt is állítják, hogy minden 150 cukor formájában elfogyasztott plusz kalória 11-szeresére növeli a 2. típusú diabétesz kialakulásának kockázatát ahhoz képest, mintha ezeket a plusz kalóriákat fehérje vagy zsír formájában vennénk magunkhoz. Tény, hogy a szénhidrátbevitel visszafogása az egyetlen hatékony módszer a cukorbetegség előszobájának tekinthető metabolikus szindróma tüneteinek csökkentésére.

A szerzők szerint be kellene tiltani azokat a reklámokat, amelyekben híres emberek propagálják szénsavas üdítőitalok fogyasztását, illetve amelyek azt sugallják, hogy semmi baj nincs a szénhidrátokban gazdag műételek fogyasztásával, ha közben eleget mozgunk. Azt is javasolják, hogy a különböző egészség- és fitneszklubok járjanak elöl jó példával, és ne árusítsanak cukros italokat és üres kalóriákkal teletömött műételeket.

Persze ezzel nem azt állítjuk, hogy Ön nyugodtan mondjon le a rendszeres testmozgásról, ami – ha a fogyásban nem is segít – számos más módon védi az egészségét.

Például az Angol Királyi Orvosi Akadémia nemrégiben közzétett egy tanulmányt, mely szerint a mozgás sokkal hatékonyabban segít bizonyos betegségek leküzdésében, mint számos gyógyszer. Állításuk szerint napi 30 perc mérsékelten megerőltető mozgás heti öt alkalommal

  • 25%-kal csökkenti a mellrák
  • 45%-kal a vastagbélrák
  • 30%-kal a demencia
  • 30%-kal a stroke, és
  • több, mint 40%-kal a szívbetegségek kockázatát.

Ehhez elég egy tempós séta, ami kicsit megizzasztja az embert, és valamivel megemeli a pulzusszámát. De rendkívül hasznos lehet az egészségmegőrzés szempontjából a tánc, a biciklizés, de még a rendszeres szex is.

A Brit Sportorvosi Magazin (British Journal of Sports Medicine) online kiadásában azt olvashatjuk, hogy a rendszeres sportolás 40%-kal csökkenti az halálozási kockázatot.

Ehhez a kutatók a híres Oszlói Tanulmány adatait használták fel, melynek során 2000 és 2011 között több ezer 1923 és 1932 közt született férfi egészségének alakulását követték nyomon az orvosok, és azt találták, hogy azok, akik heti hat alkalommal napi 30 perc fizikai aktivitást fejtettek ki, 40%-kal kisebb eséllyel haltak meg, mint nem mozgó kortársaik. Ez körülbelül megfelel annak a kockázatcsökkenésnek, mintha egy dohányos leteszi a cigarettát.

És ez nem függött attól, hogy az illető könnyű vagy megerőltető mozgást végzett-e. Bár az kétségtelen, hogy azok, akik hetente többször keményen edzettek, még öt évvel tovább éltek.

A tanulság?
Ha hosszú és egészséges életre vágyik, akkor semmiképpen ne hagyja abba a rendszeres sportolást, de ha fogyni akar, akkor inkább arra ügyeljen, hogy szénhidrátszegény, teljes értékű ételeket fogyasszon.

Forrás: tenyek-tevhitek.hu
King, M: Debunked: Major Weight Loss & Exercise Myth (fordította Czárán Judit)

Egészséges ételek lelőhelye! Kattintson!