Az életben jó dolog tudatosnak lenni. Mindenben. Az egészség- és táplálkozástudatosság néha előre gondolkodást, szervezést igényel. Ha úgy tetszik: a táplálkozási, életmódbeli tudatosság megvalósítása tudatosságot igényel a gondolkodásban és a cselekvésben.

Aki bármilyen okból speciális étkezési rezsimet követ, vagy elhatározta, hogy egészségesebben szeretne táplálkozni, vagy valamilyen egyéb szempont szerint változtat az étrendjén, annak a napirendjében helyet kell kapnia, hogy gondoskodjék az étkezésiről napközben. Ha szimplán csak beugrik valahová enni, nagy valószínűséggel nem talál megfelelőt egy átlagos vendéglátóhely palettáján.

Volt már úgy, hogy napközben kihívást jelentett egészséges étket találni? Velem korábban gyakorta megesett, hogy nehéz volt megteremteni egyszerre a teret, az időt és a lehetőséget arra, hogy napközben egyek és azt egyem, ami jó nekem.

Ehhez meg kellett “küzdeni” a vendéglátóhelyek személyzetével, mert megkérdezem, hogy mi miből van és miben sütik ki stb…. Elkerekedő szemek, vagy értetlen pillantások általános reakciók voltak az ilyen jellegű kérdések esetén… (na jó, volt arra példa, ahol kedves, készséges és még a gluténmentes táplálkozást is ismerő, mosolygós pincérrel találtam szemben magam). Ma már magától értetődően, udvariasan, határozottan kérdezek, mert ez természetes: fizetek az étkezésér, minimum, hogy tudhatom: pontosan miből készül és hogyan.

Nemrégiben történt érdekes szituáció volt, hogy egy étteremben megkérdeztem miben sütik ki a tojást és két különböző pincértől két különböző választ kaptam 🙂 Akkor most melyik az igaz? Vagy egy harmadik?

Korábban szintén tipikus szituáció volt társaságban a többiek faggatózásainak “leszerelése”. Régebben picit feszélyezve éreztem magam, mert közösségekben óhatatlanul megkérdezték: Te mit eszel? Miért? stb….. és a kérdés további kérdést szült…. Ennek alapvetően örülnék, mert talán másokban is felébreszthetem a vágyat a magasabb minőségű élet iránt, de nem akkor, amikor éppen szeretnék nyugodtan és csendben enni. A faggatózó kérdezősködés nélkül.

Aztán itt az IDŐ. Vajon, mi vagyunk az Urai? Időnként kihívás a nap sodró forgatagából igenis kicsípni azt a nyugodt időt, odafigyelve, lelassulva.

Akkor enni, amikor valóban éhes vagyok és nem akkor, amikor “ütött az óra”, vagy, amikor hivatalos ebédszünet van, vagy, amikor a többiek éhesek, stb…..

Ha a közösség olyan étterembe megy, ahol nekem nincs megfelelő, akkor oda menni, ahol van.

Erről jutott eszembe a nagyon figyelemre méltó, elgondolkodtató – és az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvendő – “slow food” irányzat, ami a gyors éttermek kultúrájának szöges ellenkezőjét tűzi a zászlajára: mindennek adjuk meg az idejét és a módját. És mindemellett az ételeink fenntartható módon szülessenek, legyünk tekintettel az ökológiai egyensúlyra is. Szóval, a helyi hagyomány tisztelete, a felelősségteljes gazdálkodás, élelmiszer-ipar, tudatos fogyasztás, önmérséklet egyaránt részét képezik ennek az irányzatnak. Számomra azonban ennél több: a mindenhonnan kényszerítő erővel ránk tóduló tarthatatlanul felgyorsult világ hatásaival szemben tudatos gondolkodás és tudatos életvitel kialakítása.

Néhány hétköznapi élethelyzet és megoldási mód tudatos táplálkozóknak: lássuk csak, mit lehet tenni.

Szervezeteknél, munkahelyi menza. Nem is tudom, szerencsés-e, vagy szerencsétlen, aki olyan helyen tölti a munkanapjait, ahol van helyi menza, étterem. Könnyű, hogy van, nehéz, hogy milyen. Valami saláta, nyers zöldek biztosan van, ami kiindulásnak már nem is rossz. Hátha még azt is meg lehet beszélni a helyi konyhával, hogy mi lenne jó, ha lenne a kínálatban és lehetőleg nem sütőolajban sütve….

Hála Istenek ma már lehet olyan ételfutároktól is rendelni, ahol garantált a glutén/tej/cukor mentesség. Több ilyenről is tudok, sőt néha magam is rendelek.

Aztán lehet otthon előre főzőcskézni. És ez jó is 🙂 Néhány apróság gyorsan megvan, akár este, akár kora reggel, egy saláta, egy omlett, párolt zöldség pillanatok alatt kész. Persze az Élet olyan, hogy ez talán nem megy minden nap.

Spontán praktikus megoldás a gyors bevásárlás napközben a közeli szupermarketben, aztán irány a munkahelyi konyha: ha kés és tányér van, akkor néhány apróság mindenhol pikk-pakk elkészíthető 🙂

És mi a helyzet, ha útra kelünk? Repülés, autózás, vonatozás? A benzinkúti shopban a gépi kávé, a chips és a táblás milkák tömege aligha lesz megfelelő. A repülőterek kínálata lényegesen jobb, tízszeres áron. Így hát, ismét marad az előre gondolkodás: lehet jól felkészülni, előre vásárolni és otthonról vinni.

Kíváncsi vagyok, Önöknek milyen tapasztalataik vannak a hétköznapjaikban? Munkában? Utazáskor? Éttermekben. Ön hogyan gondoskodik a tudatos táplálkozásról a mindennapokban az otthonától távol?

Linkek:
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/slow-food-lassu-etek
http://www.slowfood.hu/index.php?page=12

Ismerje meg forgalmazott Paleo termékeinket. Paleo lisztek, vitaminok, édesítők, könyvek… szerezze be egy helyen… nálunk 🙂